Cerebrolysin magas vérnyomás esetén, Elsődleges esszenciális hipertónia: mi az, ok, tünetek, kezelés - Vasculitis November
Li He vezetésével hat kísérletet elemeztek, amelyekben és között összesen beteg részvételével vizsgálták a Cerebrolysin nevű gyógyszer hatását. A kísérletek napi 10 és 30 milliliter között különböző dózisokkal dolgoztak, három kutatásban négy héten át heti öt nap adták a gyógyszert a betegeknek, kettőben pedig napig folyamatosan.
A kezelést követő utánkövetés időtartama is eltért, 15 naptól egészen három évig terjedt. Ezen eltérések beleszámításával együtt a kutatók azt mutatták ki, hogy a Cerebrolysint szedő betegek állapota a mentális működést mérő magas vérnyomás és arginin teszt alapján valamivel nagyobb mértékben javult, mint a kontroll csoport tagjaiban.
A kutatásból az is kiderül, hogy a vaszkuláris demencia a nyugati világban az Cerebrolysin magas vérnyomás esetén követően a demencia második leggyakoribb kórokának számít.
A vaszkuláris demenciában szenvedő betegek memória és nyelvi zavarokat tapasztalhatnak, valamint gondjuk lehet a járással és a motoros készségeikkel. Li He elmondta, hogy Cerebrolysin az agyi rendellenességek kezelésében történő alkalmazását az es években kezdték kutatni, de a gyógyszer csak az as évekre vált elterjedtté.
A világszerte körülbelül 50 országban jóváhagyott gyógyszer sertés agyszövetből kinyert fehérjéket és aminosavakat tartalmaz, amelyek vélhetően az idegsejtek növekedését serkentik, és az új idegsejteket védik.
Más szakértők azonban úgy vélik, hogy bár a kimutatott javulás statisztikailag szignifikáns, klinikailag nem elég jelentős.
A Cerebrolysin éppen ezért ígéretes gyógyszernek számít a vaszkuláris demencia kezelésében, arra azonban egyelőre nincs elegendő bizonyíték, hogy rutinszerű alkalmazását javasolni lehessen a betegek számára. A betegség a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, demenciával, majd gyors biológiai leépüléssel jár. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen.
Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, minthogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél ritkább. Még bizonyos étkezési szokások is "gyanúba keveredtek", a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak.
