Fogyatékosság 4 fokos magas vérnyomás esetén
Megváltozott munkaképesség
A skálát John Francis Kurtzke amerikai neurológus alkotta meg ban, ezért gyakran utalnak rá a Kurtzke-féle skála Kurtzke scale névvel is. A tesztet a gyakorló orvosok is használják pácienseik állapotának nyomon követésére, de elsősorban a kutatás területén népszerű. Ők ugyanis az EDSS segítségével csoportosítják a különböző stádiumban lévő betegeket, illetve ezzel monitorozzák, hogy egy kezelés mennyire javítja a betegség tüneteit.
Az EDSS elsődlegesen a járóképesség megítélésére hivatott eljárás.
A teszt ezen kívül az alábbi nyolc különböző funkcionális rendszer állapotát vizsgálja, amelyek SM-ben a leggyakrabban érintettek: piramisrendszer pl. Tesztfelvétel és pontozási módszer A teszt szakszerű felvétele körülbelül fél óráig tart. Irányelvei és a tesztfelvétel módszere angolul itt elérhető. Egy egyszerűsített, magánhasználatra is célszerű online gyorsteszt szintén angol nyelven itt található. A járóképesség és a fenti nyolc funkció együttesen egy 0 és 10 közötti pontszámot ad.
A 0 a teljes tünetmentességet jelenti.
Gerincferdülés 4 oka, 10 tünete, 5 kezelési módja [teljes útmutató]
Mivel a skála az SM teljes súlyossági spektrumát lefedi, ebbe beleértve az egészen előrehaladott állapotokat is, fontos észben tartani, hogy a legtöbb páciens egész élete során sem éri el a magasabb pontszámokat, sőt a betegek felének az állapota csak az 5. Az EDSS-skála pontszámai semmilyen neurológiai eltérés nem mutatható ki 1.
Osztályozása[ szerkesztés ] A megváltozott munkaképességűek a képesség csökkenése szerint különböző kategóriákba sorolják. Lehet 3. Egyes esetekben azonban nincs megfelelő munka a számukra, ezért eltartottá válnak. A képességcsökkenés megállapítását egyre szigorúbbra veszik, így olyanok is elveszthetik a járadékukat, akik valójában nem tudnak dolgozni. A szakértői vizsgálat eredményeképpen a személy egy OOSZI határozatot kap, mely kimondja, hogy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, valamint, hogy állapota, megállapított "százaléka" maradandó-e, vagy felülvizsgálatra szorul-e.
A skála ugyanis rettentően túlhangsúlyozza a járóképesség zavarait, és ezen kívül nem elég érzékeny a páciensek állapotának változásaira. A betegek egész egyszerűen túl lassan haladnak a skála aljától a végéig.
EDSS-skála
Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló progresszió ellenére sem változik látványosan egy-egy beteg EDSS-pontszáma, ami annak a jele, hogy a skála nem elég érzékeny az állapotromlásra.
Az EDSS-skála nem veszi figyelembe az olyan funkciózavarokat, amelyek igenis megnehezítik a beteg életét, akadályozzák a társadalomban történő részvételt, de nincsenek kapcsolatban a mobilitással. Simán kaphat például valaki úgy nullás EDSS-értéket, hogy közben olyan kongitív zavarokkal küzd, amelyeket egy erre kifejlesztett speciális teszt már kimutatna.
A skála nem lineáris, nem egyenletes. Például 2 pontról 3-ra lépni nem jelent olyan fokú progressziót, mint 8-ról 9-re érkezni. Ráadásul az EDSS 5.
Ezen kívül a kapott pontszám nagyban függ a tesztet végző orvos személyétől: két neurológus csak ritkán ad azonos pontszámot ugyanannak a betegnek ugyanazon a napon, mert túlságosan szubjektív a tünetek kategóriákba sorolása. De az időbeli megbízhatósága is problémás, ugyanis a pontszámot befolyásolja a tesztfelvétel időpontja is: a reggeli órákban rendszerint alacsonyabb pontszámok születnek, mint délután, amikor a betegek már fáradtabbak.
Az EDSS-skála nyilvánvaló hibái ellenére azonban mégsem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni és nem használni. Az SM kutatások — különös tekintettel a kezelési eljárások tesztjeire — mind az EDSS-skála értékein mérték és mérik a betegek állapotát.
Ilyen hosszas múltú előnnyel szemben nehezen fogyatékosság 4 fokos magas vérnyomás esetén fel a versenyt bármiféle új neurológiai teszt.
