Temporális lebeny hipertónia
MÁJUS Ideggyógyászati Szemle A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben RAJNA Péter Célkitûzés — A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés — Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot?
Évente beteget operál ROSA A demencia az egyik leggyakoribb időskori betegség, a várható élettartam emelkedésével a demens betegek száma évről évre nő.
Statisztikai adatok szerint a világon évente 7,7 millió új demenciaesetet regisztrálnak, ami azt jelenti, hogy minden negyedik másodpercben diagnosztizálnak egy új beteget. Az Alzheimer-típusú demencia progresszív neurodegeneratív betegség, súlyos memóriazavar, kognitív hanyatlás és a viselkedés változása jellemez.
A betegség jellemzője az amiloidprekurzor fehérjéből APP származó, béta-amiloidot tartalmazó extracelluláris neuritplakkok és a hiperfoszforilált, mikrotubulushoz kötődő tau-fehérjét tartalmazó intracelluláris neurofibrilláris kötegek kialakulása. A béta-amiloid és a tau-fehérje károsítja a szinaptikus kapcsolatokat és neuronpusztulást idéz elő, közli a Medical Tribune alapján a PharmaOnline.
A memóriafolyamatok kulcsfontosságú idegrendszeri szerkezete a temporális lebenyben található hippocampus. Az Alzheimer-kórban kialakuló súlyos memóriazavar elsősorban a hippocampus korai érintettségével magyarázható. Ismert ugyanakkor, hogy a hippocampus bármilyen etiológiájú károsodása a temporális lebenyből eredő epilepsziát idézhet elő. Ezen összefüggések alapján tehát jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy lehetséges-e kapcsolat a két betegség, az Alzheimer-kór és a temporálislebeny-epilepszia között.
Kognitív hanyatlás epilepsziás betegeknél Irodalmi adatok azt igazolják, hogy felnőtt epilepsziás betegek körében a kognitív képességek romlása nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint nem epilepsziás személyeknél. Ez összefügghet magával az epilepszia betegséggel, például a nem kielégítő rohamkontrollal, a rohamokat előidéző temporális lebeny hipertónia károsodás progressziójával, bizonyos esetekben pedig akár az antiepileptikus kezelés szövődménye is lehet például tartós valproátkezelés kapcsán.
Előfordulhat azonban, hogy az epilepszia betegségtől függetlenül jelentkezik kognitív zavar; erre elsősorban a tartósan jó állapotban lévő epilepsziás beteg hirtelen kialakuló, progresszív memóriazavara esetén gondolhatunk, és érdemes mögötte egyéb okot keresni.
Agyi érkatasztrófa
A korai kezdetű, genetikailag determinált, familiáris Alzheimer-kórban az epilepsziás rohamok előfordulási valószínűsége rendkívül magas. Alzheimer-kórban az epilepszia kialakulását számos tényező befolyásolja.
Ismert, hogy férfi betegekben, illetve hyperlipidaemiás betegekben kétszer gyakoribb az epilepszia előfordulása, mint nőknél. Érdekes megfigyelés, hogy magas vérnyomású Alzheimer-kóros betegekben fele akkora az epilepszia gyakorisága, mint a hipertóniában nem szenvedő demensek körében. Ezzel kapcsolatos adat az, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentők például valsartan lassítják a béta-amiloid lerakódását.
DOI:
Epilepsziás Alzheimer-betegek között ritka a diabetes mellitus, ugyanakkor a vaszkuláris laesio és az epilepszia között nincs összefüggés. Az epilepszia típusának meghatározása progresszív demenciában szenvedő betegeknél nehéz.
Az irodalom leggyakrabban másodlagosan generalizált fokális rohamokat említ, aminek valószínű oka az, hogy a motoros tünetek megjelenése alapján ezek a rohamok könnyebben felismerhetők.
A motoros tünetekkel nem járó komplex parciális rohamok, mint amilyenek például temporálislebeny-epilepsziában is gyakran fordulnak elő, nehezen ismerhetők fel, és valószínű, hogy számos esetben magas vérnyomás 2 csoport fogyatékosság nem is diagnosztizálják.
Az átmeneti epizódok mögött nem konvulzív, komplex parciális epilepsziás rohamok állhatnak.
- Neurológia | Digitális Tankönyvtár
- Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkezô, késôi, temporalis csontot is beszûrô, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyûrûsejtes gyomorcarcinoma felébredését követôen jelent meg.
- Abban tér el a sokak által ismert demenciaformától, hogy az agynak csak egy körülírt részét érinti és a beteg állapota gyorsan romlik.
Az epilepszia egyértelmű bizonyításához elengedhetetlen az epileptiform eltérések kimutatása EEG-vizsgálattal. Demens betegeknél végzett rutin skalp-EEG általában diffúzan lassult háttértevékenységet mutat, interiktális epileptiform kisülések ritkán jelentkeznek.
Antiepileptikumok a demencia kezelésében?
Ez azonban nem meglepő, hiszen ismert, hogy a mélyen elhelyezkedő temporális fókuszból eredő epilepsziás aktivitás skalp-EEG-vizsgálattal nem detektálható.
Azoknál az Alzheimer-kóros betegeknél, akiknél a kognitív zavar mellett felmerül az epilepszia lehetősége, alvás alatti EEG-vizsgálatot javasolt végeztetni, mivel alvás alatt az epileptiform elemek előfordulási gyakorisága megnő. Tovább növelheti az epilepszia diagnózisának esélyét, ha a beteget video-EEG-monitorizálással vizsgáljuk, mert ez lehetővé teszi az Alzheimer-kóros betegeknél időszakosan megfigyelhető hirtelen viselkedésváltozás és az esetleges EEG-eltérések összefüggésének megítélését.
Az Alzheimer-kór és a temporálislebeny-epilepszia közös patomechanizmusa Irodalmi adatok alapján a hippocampalis neuronhálózat átszerveződése figyelhető meg mind Temporális lebeny hipertónia, mind pedig temporális lebeny hipertónia lebeny eredetű epilepsziában. A gyrus dentatusból eredő moharostok kóros növekedése aberráns neuronális kapcsolatok kialakulásához vezet, aminek következményeként hiperszinkron neuronális aktivitás jelentkezik.
Képalkotó vizsgálatok hasonló makrostrukturális eltéréseket igazoltak Alzheimer-kórban és temporálislebeny-epilepsziában. Állatkísérletekben igazolták, hogy a hippocampusban a béta-amiloid extracelluláris koncentrációja epilepsziás rohamok után megemelkedik, ami egyrészt gyorsítja az Alzheimer-kór progresszióját, másrészt a magas béta-amiloid-koncentráció temporális lebeny hipertónia hatású. Az epilepsziás működészavar hatására kompenzatorikus gátló szinaptikus aktivitás alakul ki, ami hozzájárulhat a kognitív működés romlásához.
Ideggyógyászati Szemle
Ismert továbbá, hogy a béta-amiloid csökkenti a serkentő szinapszisok számát. A szinapszisok számának csökkenése Alzheimer-kórban korrelál a kognitív hanyatlás mértékével.
Az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia felismerésének jelentősége Alzheimer-kóros betegnél jelentkező epilepsziás rohamok felgyorsíthatják a betegség progresszióját és tovább ronthatják a beteg kognitív állapotát. Az epilepsziás rohamok alatt felszabaduló, epileptogén tulajdonságú amiloid további epilepsziás működészavart idézhet elő. A diagnosztizált epilepszia gyógyszeresen kezelhető.
A leggyakoribb mentális betegség a legalacsonyabb kezelési rátával Az epilepszia gyermekkorban a leggyakoribb idegrendszeri betegség, felnőttkorban pedig az epilepszia, az epilepsziás roham a stroke után a második leggyakoribb sürgősségi ellátást, neurológiai gondozást igénylő betegség. Magyarországon évi kb. A lakosság kb. Egyértelműen igazolható, hogy ezen utóbbi terápiarezisztens esetekben a reszektív műtétek nagyobb esélyt nyújtanak a remisszióra, mint a további antiepileptikus próbálkozások.
A kezelés következtében a rohamokkal kapcsolatos kognitív és viselkedési tünetek javulnak, illetve csökkenhetnek a kórosan felszaporodó béta-amiloid által előidézett, irreverzibilis szerkezeti változások az agyszövetben. Az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia kezelésére vonatkozóan jelenleg nagy betegcsoportból származó klinikai vizsgálati eredmények még nincsenek, állatkísérletes adatok alapján a levetiracetam és a lamotrigin hatásos szerek lehetnek.
